Schwesig és Günther a boizenburgi határnyitásról emlékeznek meg

Schwesig és Günther a boizenburgi határnyitásról emlékeznek meg

2025. november 9-én Boizenburgban megindító megemlékezésre került sor a belső-német határ megnyitásának 36. évfordulója alkalmából. Manuela Schwesig, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke beszédében párhuzamot vont a történelmi nyitás és a szabadság és a demokrácia előtt álló folyamatos kihívások között. Az esemény egyben része volt a Boizenburg és Lauenburg közötti testvérvárosi kapcsolatok 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségnek is, amelyet 1990-ben indítottak útjára. A sat1regional.de szerint a tradicionális összejövetelek jöttek össze a boizenburgi primitívumban. szimbolikus helyszínen az egykori belnémet határ emlékére rendezett találkozót.

A hangsúly különösen az NDK-ban élő emberek bátorságán volt, akik 1989-ben olyan alapvető jogokért küzdöttek, mint a szólásszabadság és a sajtószabadság. „November 9. nem csupán egy dátum, hanem egy olyan folyamat kezdete, amely a német egységhez vezetett” – mondta Schwesig. Mindkét politikus a berlini fal leomlása idején élt fiatalságára emlékezett – Schwesig 15, Günther 16 éves volt. Emlékeikben szilárdan rögzültek a berlini fal leomlásának érzelmes képei, amelyek az NDK-ban élők bátorságát tükrözték.

A kényszerű deportálások mint sötét fejezet

Az emlékezés kultúrájának központi eleme volt az NDK-ban végrehajtott kényszerkitelepítések kérdése. Jacqueline Bernhardt, Mecklenburg-Elő-Pomeránia igazságügy-minisztere ezeknek az eseményeknek a ma is fennálló sebeiről beszélt. A két nagy hullámban, 1952-ben és 1961-ben lezajlott erőszakos deportálások sok, politikailag megbízhatatlannak tartott állampolgárt érintettek. Becslések szerint 11-12 ezer embert helyeztek át, gyakran drámai körülmények között, hasonlóan az „Aktion Verziefer”-hez és az „Aktion Festigunghoz”, amelyek olyan léptékű és brutalitással zajlottak, amely sok életet és sorsot pusztított el. Ezt a témát egy Wikipédia-cikk intenzíven vizsgálja.

Július 1-től lehetőségük nyílik kártérítési kérelmet benyújtani e kényszerköltöztetések áldozatainak. Eddig körülbelül 240 kérelmet nyújtottak be Mecklenburg-Elő-Pomerániából, amelyeknek körülbelül a felét hagyták jóvá. Az érintettek egyszeri, 7500 eurós kártérítésre jogosultak, a SED-károsultak nyugdíjára pedig idén már mintegy 230 kérelem érkezett be, ami havi 400 eurót tesz ki.

Egy pillantás hátra, de előre is

Birgit Hesse állam parlamenti elnöke az 1938. novemberi pogromok felidézésével fordította figyelmét a múltra, amely a zsidó lakosság kegyetlen jogfosztását eredményezte. Ezeknek az emlékeknek mindig emlékeztetniük kell az emberi jogok és a társadalmi tolerancia fontosságára. Sat1regional.de kiemeli a történelemből való tanulás fontosságát a jövőbeni hibák elkerülése érdekében.

Egy olyan időszakban, amikor a történelemmel és annak tanulságaival való foglalkozás elengedhetetlen a társadalom számára, a szabadságról és az emberi jogokról szóló vita továbbra is aktuálisabb, mint valaha. A múlt tapasztalatai továbbra is hatással vannak a mai társadalomra, és arra szólítanak fel bennünket, hogy álljunk ki a közös, békés együttélés mellett.