A brandenburgi belügyminiszter elutasításra szólít fel: keménységre szólít fel

A brandenburgi belügyminiszter elutasításra szólít fel: keménységre szólít fel

A brandenburgi menekültügyi politikáról folyó vitában René Wilke (független) belügyminiszter ma megerősítette a menedékkérők elutasítását célzó intézkedéseket a lengyel határon. A bremerhaveni belügyminiszteri konferenciát követően ezeket az elutasításokat az EU-államokkal kötött kötelező érvényű szabályozás hiánya miatt szükségesnek minősítette. Ez a berlini közigazgatási bíróság azon határozatának hátterében történik, amely elfogadhatatlannak nyilvánította a határon történt elutasításokat. Wilke azzal érvel, hogy a megfelelő szabályozás hiánya egyértelmű utasításokat igényel, és támogatja a szövetségi és az állami belügyminiszterek által elfogadott szigorúbb irányelveket. Az rbb24 szerint ebben az összefüggésben körülbelül 25 000 elutasítást, valamint körülbelül 1000 csempész általi elfogást rögzítettek.

A menedékkérők számának csökkenése ellenére, amelyet a menekültszervezetek más okoknak, például a feszült szíriai biztonsági helyzetnek tulajdonítanak, továbbra is heves a vita a jogalapról. Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter a jogi aggályok ellenére kitart az elutasítások mellett. Dobrindt hangsúlyozta, hogy a német határokon megszigorították az ellenőrzést, és a berlini döntés nem akadályozza meg az intézkedések folytatásában. Ezt a médiában is törvénysértésként bírálták, különösen Michael Kellner (zöldek) részéről, míg Lena Kotré (AfD) a szövetségi kormány lépéseit jó irányba tett lépésnek tartja.

Jogi helyzet és dublini eljárás

A berlini közigazgatási bíróság említett ítélete jogellenesnek minősítette három szomáliai menedékkérő elutasítását, mivel a szövetségi rendőrség a dublini eljárás lefolytatása nélkül járt el. A [ZDF] szerint (https://www.zdfheute.de/politik/deutschland/borderkontrolle-zurueckweisung-asyl-judgment-rechtsgegen-100.html) elengedhetetlen, hogy először tisztázzák, melyik uniós tagállam felelős a menekültügyi eljárásért. A Dublin III rendelet kimondja, hogy a menedékjog iránti kérelmeket csak az az ország vizsgálhatja meg, ahol a menedékkérő először lépett be. Ezek a szabályok az Európán belüli másodlagos migrációt hivatottak szabályozni, és kikötik, hogy a felelősség előzetes tisztázása nélkül az elutasítás nem megengedett.

Maga a dublini eljárás az európai menekültügyi politika kulcsfontosságú eleme. Az eljárás célja annak biztosítása, hogy minden menedékkérelmet csak egy tagállam vegyen figyelembe. A kérelmeket a Szövetségi Hivatal egyik kirendeltségében vagy egy érkezési központban kell benyújtani, ahol meghatározzák a felelős országot. Amint azt a [bamf.de](https://www.bamf.de/DE/Themen/AsylFluechtlingsschutz/AblaufAsylverfahrens/Dublin procedúra/dublin procedúra-node.html) kifejti, a német földön menedékkérelmet benyújtó menedékkérők nem utasíthatók el a dublini eljárás végrehajtása nélkül.

Következmények az ingázók és a politika számára

A határon szigorodó intézkedések nemcsak a menedékkérőket, hanem a Lengyelországból ingázókat is érintik. Wilke szkepticizmusát fejezte ki a lengyel oldalon bejelentett ellenőrzésekkel kapcsolatban, amelyeket a német elutasításokra válaszul terveznek. Ezek az ellenőrzések napi 12 000 lengyelországi ingázót is érintenek, ami jelentős fennakadásokat okoz a határforgalomban. Az ingázók terheinek csökkentése érdekében a brandenburgi miniszterelnök, Dietmar Woidke (SPD) azt tervezi, hogy a 12-es autópályán egy harmadik sáv kialakítását tervezi.

Összességében a menekültügyi vita Németországban és különösen Brandenburgban egyre hevesebb. A jogi keret bonyolult, és a helyes útról erősen megoszlanak a vélemények. Míg egyes politikusok szigorúbb migrációs politikát szorgalmaznak, mások úgy látják, hogy figyelembe kell venni a humanitárius szempontokat. Ebben a vegyes helyzetben látni kell, hogyan alakul a helyzet a következő hetekben.