Hatalmas tiltakozás a BER deportáló központja ellen: hamarosan dönt a közösség!

Hatalmas tiltakozás a BER deportáló központja ellen: hamarosan dönt a közösség!

A Berlin-Brandenburg Repülőtéren (BER) az új „be- és kilépési központ” tervei a kiindulási pontok, amelyek optimalizálják a kitoloncolási folyamatokat. Ez a projekt sok vitát vált ki, és máris tiltakozást váltott ki a schönefeldi közösségben. A jelentés szerint a taz Jövő szerdán döntő szavazásra kerül sor a helyi tanácsban, amelyen szavazásra bocsátják az építkezést. Ha jóváhagyják, az építkezés már 2026-ban megkezdődhet, az üzembe helyezést pedig 2028 elejére tervezik.

Mintegy 150-en vettek részt a múlt vasárnapi tüntetésen, akik a tervezett kitoloncolási központ ellen emeltek szót. A szervezők, köztük a „Szolidaritási Mozgalom” kezdeményezés tagjai, aggodalmukat fejezik ki a védelmet keresők esetleges kriminalizálása miatt, és bírálják a központot, mint a kirekesztés szimbólumát. A központ elleni ellenállás nemcsak tiltakozásból áll, hanem oktatási kampányokat is magában foglal az érintett közösségekben. Az aktivisták már tartottak háztól-házig megbeszéléseket, hogy tájékoztassák a polgárokat a projekt hatásáról. A közösségben vegyesek a vélemények, bár a tendencia az egyetértés felé mutat.

Az építkezés és a finanszírozás

A tervek szerint a központban összesen 156 férőhelyes kilépő fogvatartást biztosítanak, ami a jelenlegi kapacitás négyszeres növekedését jelenti. Emellett a menedékjog iránti kérelmek elbírálására irányuló gyors eljárást terveznek, amelyre néhány napon belül sor kerül. Ez azonban aggályokat vet fel az érintettek jogi támogatásával kapcsolatban. Az építési költségeket 315 millió euróra becsülik, amelyet a szövetségi és tartományi kormányok bocsátanak rendelkezésre 25 év alatt. A bírálók a közbeszerzési jog ellentmondásaira hívják fel a figyelmet, ugyanis a szerződést nyilvános pályázat nélkül ítélték oda büntetlen előéletű befektetőnek.

A tervezett központ a migránsok be- és kiutazásával kapcsolatos szövetségi és állami feladatokat hivatott egyesíteni, és hatósági központot biztosítani a menekültügyekben – írja az rbb24. A menekültszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az érintettek emberi méltóságát veszélyeztetik az ilyen létesítmények, főleg, hogy Németországban évek óta tárgyalják a menekültügyi eljárások keretfeltételeit.

Kihívások a menekültügyi rendszerben

A folyamatban lévő vita keretében fontos figyelembe venni Németország történelmi hátterét a menekültügy területén. Például Németországban 1953-ban vezették be az első jogilag szabályozott menekültügyi eljárást, és mára a Szövetségi Köztársaság a menekültek egyik fő befogadó országává nőtte ki magát az EU-ban. A jelentés szerint a bpb 2024 júniusának végén körülbelül 727 900 menekültvédelem alatt álló személy élt Németországban, ami ismét rávilágít a jelenlegi kihívásokra.

A BER tervezett kitoloncolási központja, amelyet az „Alan Kurdi” menekült-kezdeményezés egy új németországi „deportálási korszak” kifejezéseként jellemez, felveti a kérdést, hogyan biztosítható a menekültek védelme, tekintettel a menedékjogok elmúlt években bekövetkezett eróziójára. A gyorsabb eljárásokra való összpontosítás ahhoz vezethet, hogy az embereket korlátozzák a méltányos menedékjogi eljáráshoz való jogukban, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a migránsok befogadási hajlandóságáról folyó jelenlegi társadalmi vita során.

A helyi képviselő-testület szerdai szavazása nemcsak helyi politikai esemény, hanem messzemenő, a régión túl is érezhető következményekkel jár. E tervek hatásai valószínűleg még sokáig visszaköszönnek majd a menedékjogról és Németország társadalmi felelősségéről szóló vitákban.