Tánczene és politika: A Lauchhammer Files visszatérése Berlinben!

Tánczene és politika: A Lauchhammer Files visszatérése Berlinben!

Egy lenyűgöző színházi esemény zajlik jelenleg Berlin szívében, amely az NDK-ban 66 évvel ezelőtti első tánczenei konferenciára tekint vissza. A Lunatiks kutatószínházi csoport „Lauchhammer Files” című új produkciójával az akkori politikai légkört hozza színpadra. Ahogy mi is Három rádió megtapasztalva a zene polgárok politikai tudatára gyakorolt ​​hatását tárgyalják.

Az „1. ​​Lauchhammer Dance Music Conference” 1959-ben indult a szocializmus eszméinek megfelelő könnyűzene fejlesztésére. Ezt a konferenciát Walther Ulbricht kezdeményezte, és az volt a célja, hogy ellenőrizni lehessen a nyugati zene befolyását az NDK lakosságára. Az események akkori relevanciájának tisztázása érdekében a Lunatiks csapata kiértékelte a konferencia aktáit a Berlini Művészeti Akadémia archívumában, amely teljesítményük alapját képezi.

Politikai zenei revü kacsintva

Az este több lesz, mint egy nosztalgikus beszámoló. A produkció aktív részvételre hívja a közönséget – a szavazás és a műsor az eredeti konferencia benyomását kelti. Öt színész tölti be a sikerdalszerzők, zeneszerzők és kulturális tisztviselők szerepét, és eltúlzott, parodisztikus ábrázolást nyújt az akkori jelenet körülményeiről; mintha kacsintva mutatnának rá a rendszer abszurditásaira.

A konferencia központi része volt az új „Lipsi” táncstílus bemutatása, amely a rock'n'roll szocialista megfelelőjeként fogant meg. Két keringőütem és egy 6/4-es ütem keverékében ennek az volt a célja, hogy az NDK polgárai egy új, „szocialista” táncot gyakorolhassanak. Ám az est nem csak Lipsi ünnepére fókuszál, hanem kritikai reflexiókat is kínál a művészet állami szabályozásával járó kihívásokról.

A művészeti cenzúrától az alkotói szabadságig

Az előadás második fele az 1959-től az 1989-es újraegyesítésig tartó időszakot vetíti szemügyre. Wolf Biermann külföldre költözése és a Pankow együttes betiltása kerül itt szóba – mindazok a pillanatok, amelyekből kiderül, mennyit szenvedett a művészet és a zene az állami irányítás alatt. Lunatikék sürgetően felteszik a kérdést, hogy a művészet és a zene tervezhető-e, és megmutatják, hogy az igazi kreativitás nem írható elő. A közönség arra kéri, hogy gondolkodjon el a zene társadalomban betöltött szerepéről, és tudatosítsa hangzásainak politikai dimenzióját.

A „Lauchhammer Files” nemcsak humoros előadásmódjával inspirál, hanem gondolkodásra is ösztönöz. Ma különösen fontosnak tűnő produkció – mert a kultúra politikai tudatra gyakorolt ​​hatása még mindig nagyon aktuális. Mondhatni, van itt valami, és ez nem csak zene!

Az érdeklődők és kíváncsiak számára kétségtelenül megéri ellátogatni a TD Berlin színházába, ahogy arról beszámoltunk rbb24. Minden bizonnyal izgalmas élmény a berlini kulturális életben!