Előadás Gottfried Arnoldról: Tekintse meg úttörő hatását!

Előadás Gottfried Arnoldról: Tekintse meg úttörő hatását!

Egy különleges előadás-est keretében a Perleberg város történetében fontos szerepet játszó pietista teológus, Gottfried Arnold életét és munkásságát tekintik meg. Az eseményre június 16-án kerül sor a Városi és Regionális Múzeumban, ahol Dieter Hoffmann-Axthelm történészt várják vendégelőadóként. Hoffmann-Axthelm intenzíven foglalkozott Arnolddal, és tavaly megjelentette a Perleberger Issue No. 33-at, amely lenyűgöző betekintést nyújt munkásságába. Északi Futár jelentése szerint az esemény 19 órakor kezdődik.

Gottfried Arnold a szászországi Annabergben született 1666-ban. Útja a gerai középiskolán és a wittenbergi egyetemen keresztül vezetett, ahol teológiát és történelmet tanult. Philip Jacob Speneren, a pietizmus atyján keresztül szerezte első oktatói tapasztalatait Quedlinburgban. Első munkája, „Krisztus első szerelme”, amely 1696-ban jelent meg, már korán nagy feltűnést keltett, és 1728-ig összesen öt kiadáson ment keresztül. Arnold ideiglenesen egyháztörténet-professzorként dolgozott Giessenben, mielőtt visszatért Wittenbergbe. Később az „Egyház és eretnektörténet Unpartheyische” című főművével foglalkozott, amelyben az ortodox történetírás kritikai szemléletét képviselte. Munkáira olyan ismert személyiségek figyeltek fel, mint Johann Wolfgang von Goethe és Lev Tolsztoj.

A radikalizmustól a gyakorlati teológiáig

Amikor Gottfried Arnold 1707-ben Perlebergbe érkezett, hamar megbecsülték mint lelkészt. Itt halt meg 1714. május 30-án. Perlebergben töltött ideje alatt nemcsak a teológiai tájat alakította, hanem a helyi oktatásban is maradandót hagyott, hiszen a perlebergi gimnázium is az ő nevét viseli. Arnold ismert volt korának merev egyházi struktúráival szembeni kritikus hozzáállásáról, ami kezdetben radikális pietistaként mutatta meg. Pályája előrehaladtával azonban inkább a gyakorlati teológia felé fordult, és jelentős mértékben hozzájárult az evangélikus egyházban ma is nagyra értékelt vallásos költészethez. Verseit, mint például a jól ismert „Ne felejts el engem”, még Johann Sebastian Bach is felhasználta. Wikipédia fontos háttérinformációkat ad ezzel kapcsolatban.

A korszakot, amelyben Arnold élt, erősen befolyásolta a pietizmus és a korai felvilágosodás. Ezek a mozgalmak nemcsak a teológiai vitát, hanem a korabeli irodalmat is befolyásolták. A spirituális költészet, a pietizmus központi eleme, a jámbor kifejezés médiumává vált, és a pietista eszmék propagandaeszközeként szolgált. Költészetével Arnold maga is hozzájárult a spirituális költészet e kincséhez, amelyet a német költészet nélkülözhetetlen részének tekintenek. De Gruyter leírja, hogy ez a korszak nemcsak a változások, hanem a kreatív virágzás időszaka is volt.

A június 16-i Gottfried Arnoldról szóló előadás nem csak egy lenyűgöző teológus életéről kínál többet, hanem munkásságának a németországi kortárs kultúrára és szellemi életre gyakorolt ​​hatását is.