Potsdam megemlékezik: Az 1953-as népfelkelésről és áldozatairól

Potsdam megemlékezik: Az 1953-as népfelkelésről és áldozatairól

Jövő kedden, 2025. június 17-én az 1953-as NDK-beli népfelkelésről különféle megemlékezésekkel emlékeznek meg Potsdamban és egész Brandenburgban. Potsdam városa és az állam kormánya azt a célt tűzte ki maga elé, hogy emlékezzen a német történelem e véres fejezetének áldozataira. Burkhard Exner polgármester 15 órakor a Lindenstrasse-emlékműnél mond köszöntő beszédet. Beszédében a szabadság és a demokratikus értékek fontosságát emeli ki, amelyek ma is nagyon népszerűek.

Az 1953. június 17-i népfelkelés több mint 700 településen gyökerezik, köztük magában Potsdamban is. Az emberek felkeltek az állami önkény ellen, és jobb életkörülményeket követeltek. A kezdetben munkások által kezdeményezett tüntetések gyorsan országos tömegtüntetéssé fajultak. Másrészt a szovjet katonaság és a Népi Rendőrség erőszakosan beavatkozott a zavargások elfojtására, ami a német történelem egyik legvéresebb epizódja volt. szerint a bpb A legsúlyosabb összecsapásokra olyan városokban került sor, mint Kelet-Berlin, Lipcse és Halle.

Program és rendezvények

A megemlékező események keretében Robert Crumbach miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter mond megemlékező beszédet. Emellett a befogadó Ensemble Miteinander a „Freizeichen” című darabot adja elő, a zenei kíséretet pedig Christian Raake szaxofonművész biztosítja. Az emlékünnepség előkészületei javában zajlanak, hogy a napot megfelelően meg lehessen tisztelni.

szerint a Daily Mirror Csak Brandenburgban több mint 150 helyen volt felkelés. A népfelkelés után megnövekedett a Stasi lakossági megfigyelése, és mintegy 215 embert tartóztatott le az állambiztonság Potsdamban. Sokuknak komoly megtorlással kellett szembenézniük.

Történelmi előzmények és következmények

A népfelkelést gyakran úgy tekintik, mint a kevés demokratikus tömegmozgalmak egyikét a német történelemben. Az NDK-nak megalakulása óta hatalmas belpolitikai problémákkal kellett küzdenie. A Szovjetuniónak fizetett magas jóvátétel, az ellátási hiány és az elégedetlen lakosság csak néhány tényező volt azok közül, amelyek országos tiltakozásokhoz vezettek. A Szövetségi Levéltár megvilágítja a kudarcba fulladt felkelés történetét és következményeit, és részletes elemzést kínál az NDK különböző régióiban történt eseményekről.

A SED döntése, miszerint tíz százalékkal emeli a munkaügyi normákat, ellenálláshoz vezetett, ami sztrájkot vezetett a kelet-berlini építkezéseken június 15-én és 16-án. Június 17-én a tüntetők összegyűltek, és nemcsak a kormány lemondását követelték, hanem szabad és titkos választásokat is. Több mint egymillióan vettek részt a tüntetéseken, amelyeket erőszakkal levertek.

A felkelés brutális leverése legalább 55 dokumentált halálesethez és körülbelül 10 000 letartóztatáshoz vezetett néhány héten belül. A drámai események és azok hatásai ma is fontos témát képeznek a politikai nevelésben, amint azt a különféle megemlékezési események is mutatják.

Június 17-e továbbra is nemzeti emléknap, bár 1990 óta nem munkaszüneti nap. Emlékeztet arra, hogy álljunk ki a szabadságért és a demokratikus részvételhez való jogért – olyan értékekért, amelyek ma is nagyon fontosak.