Leírhatatlanul nőies: az NDK művészete erős nőket mutat meg Cottbusban

Leírhatatlanul nőies: az NDK művészete erős nőket mutat meg Cottbusban

A cotbusi dízelerőműben jelenleg minden az NDK sokrétű művészeti színtere körül forog. Az „Leírhatatlanul nő” című kiállítás augusztus 10-ig lenyűgöző képet mutat az NDK-ban élő nőkről, és kiemeli kevéssé ismert művészek munkáit. Kiemelkedő elem Sabine Herrmann „Nő a kerékben” című rajza, amely a sebezhetőség és a kitartás közötti feszültséget tárgyalja. Monika Geilsdorf, aki 1976-ban büszkén mutatta be magát fiatal nőként egy önarcképén, az egyenlő jogok valóságát tükrözte. 1894-ben Hans Jüchser lenyűgöző portrét készített feleségéről, Helgáról, amely elegáns pózában stílusosan lenyűgöző.

A kiállítások hangulatát Evelyn Richter fotói színesítik, amelyek középpontjában a női munkások állnak, Rudolf Bergander pedig 1955-ben festette meg szelíd realizmussal a „Trümmerfrauen”-t. Különösen megható egy olyan képsor, amely olyan témákkal foglalkozik, mint az öregedő test és a magány. Ide tartozik Gundula Schulze Eldowy fényképezése is, amely évekig elkísérte Tamerlant, egy idős asszonyt. A kísérő kabinetkiállítás az NDK-ban tapasztalható ifjúsági lázadást és punkot is kiemeli, egyértelműen a helyi szereplőkre helyezve a hangsúlyt.

Egy pillantás a múltba

Akit érdekelnek az NDK kulturális trendjei, annak még több lehetősége van a cotbusi dízelerőműben. Az „A gabona ellen vagy táncolt düh” kiállítás augusztus 17-ig, a „Sendung aus dem Gegenraum” című előadás pedig augusztus 24-ig tekinthető meg. Ez utóbbi az állami irányítás alatt álló hálózatépítés stratégiáival foglalkozik, és egyebek mellett Clemens Gröszer 1920-as évek stílusában fiatal nők portréit mutatja be. A Stasi irattárából kézzel rajzolt lista „negatív-dekadens fiatalokat” tartalmaz, akiket a jelenet részének tekintettek.

A plakátok, fotók és filmklipek élénk betekintést nyújtanak a korabeli punk színterébe. Egy Lutz Dammbecktől származó idézet az állami művészek és az ellenforradalmi avantgárd kapcsolatát tükrözi, a kiállítások pedig a disszidensizmus heroizálásához való laza viszonyt mutatják be. Izgalmasak az Eigen + Art plakátjai is, amelyek egy lipcsei tetőtéri lakásban található galéria kezdetét dokumentálják 1983-ban.

A zene mint ellenállás

A dízelerőmű másik kiemelt eseménye a „Szabad jazz az NDK-ban. Világszínvonal a megfigyelő államban” című vándorkiállítás volt. A Berlini Emléklaboratórium és a Brandenburg-Porosz Történelem Háza együttműködésével létrejött kiállítás a free jazz szcéna izgalmas fejlődésével foglalkozott az NDK-ban. A felügyeleti állapot ellenére ez a zenei stílus az 1970-es évek elejétől virágzott, és nemzetközileg keresett zenészeket hozott létre.

A 2013. november 21-i nyitónap, beleértve Helmut „Joe” Sachse és Uwe Kropinski koncertjét, teljes sikerrel zárult. A művészeti múzeum gyűjteményének kiállításai ennek a mozgalomnak az alkotó erejét dokumentálják. Hasonlóan izgalmasak az állam reakciói is, amelyek az értetlenségtől a nyomásgyakorlásig és a támogatási ajánlatokig terjedtek. A kiállítás megvilágította a játék és a free jazz szcéna élvezetét, és érdekesen emlékeztet az NDK kulturális bölcsőjére.

A cottbusi dízelerőmű továbbra is fontos hely az NDK kultúrtörténetének életben tartásához. Nemcsak a múltba nyújt bepillantást, hanem azt is tükrözi, hogy a művészet és a zene hogyan talált hangot az állami ellenőrzéssel szembeni ellenállásban. A téma iránt érdeklődőket szeretettel várjuk, tekintse meg az aktuális kiállításokat és merüljön el egy korszakos időben.

Az aktuális kiállításokról bővebben a riportokban tájékozódhatnak taz és től Niederlausitz-áramlat olvass fel.