Természeti látvány a Dranser-tónál: több száz énekes hattyú énekel!

Természeti látvány a Dranser-tónál: több száz énekes hattyú énekel!

Karácsony óta több száz gyöngyhattyú és vadlúd gyűlik össze a Dranser-tavon, egy festői brandenburgi város, Wittstock közelében, hogy lenyűgöző természeti látványt nyújtsanak. Ezek a csodálatos madarak minden este felpezsdítik a környéket, miközben felszállnak, és feltűnő hangkoncertet keltenek. Ezt a lenyűgöző megfigyelést a schweinrichi Blanschen természeti kempingből lehet a legjobban élvezni. Ahogy a nap lenyugszik, olyan látvány tárul elénk, amely magával ragadja a természetbarátokat és a madárleseket. Egy nap éjszakai pihenő után másnap reggel 8 óra körül a gyöngyhattyúk és vadludak ismét elrepülnek táplálékforrást keresni.

A kishattyúk (Cygnus cygnus) tiszta fehér tollazatukról és feltűnő sárga-fekete csőrükről ismertek. A bütykös hattyúval ellentétben egyenes nyakúak, csőrrészük is eltérő kialakítású, ami megkönnyíti az azonosítást. Ezek az elegáns vándormadarak Európa-szerte elterjedtek, és a téli hónapokban gyakran Közép-Európa enyhébb vidékeire vándorolnak, hogy elmeneküljenek a zord tél elől, költőhelyeiken Észak-Európában és Szibériában. Mély, orrhangú énekük nemcsak jellegzetes, hanem a költési időszakon kívüli társasági természetük jele is.

A gyöngyhattyúk élőhelye és étrendje

Télen a gúnyos hattyúk elsősorban vízinövényekkel, füvekkel és gabonákkal táplálkoznak. Ez a táplálkozás elsősorban sekély vizű területeken, tundrán és magaslápokban történik. Szaporodási területeik elsősorban a kelet-európai és a szibériai tajgában találhatók, míg a téli hónapokban a tengerparti területeken és a szárazföldön találhatók. A gyöngyhattyúkra jellemző a nagy, akár 235 cm-es szárnyfesztávolság is, ami segíti őket hosszú téli repüléseik során.

Ami különösen izgalmas, hogy a Dranser-tavon összegyűlt bütykös hattyúk között néhány Bewick-féle hattyú is feltűnt. Ezek az állatok ritkák a régióban, és szaporodási területeik Észak-Oroszországban és Szibériában találhatók. A ritka vendégek látványa még inkább gazdagítja a megfigyelési élményt, és sok természetbarátot vonz.

A Nászhattyúról

A gyöngyhattyú a kacsafélék (Anatidae) családjába tartozik, mérete körülbelül 160 cm. Németországban és sok más országban a bütykös hattyú a legismertebb képviselője fajának, de egyre népszerűbb a bütykös hattyú. Az elmúlt években újra és újra növekvő egyedszámot regisztráltak, ami a németországi költőpopulációban is megmutatkozik. 2005-ben még csak 21 költőpárt számoltak a szakemberek, de szerencsére az állomány az utóbbi években növekedett.

Amikor a szaporodási időszak április és június között kezdődik, a nőstények általában 4-7 tojást tojnak, amelyeket körülbelül 36 napig kotlanak. A fiókák prekociálisak, kikelés után azonnal követik anyjukat. A vadon élő hattyúk akár 10 évig is élhetnek, fogságban pedig még tovább is élhetnek.

Ezek a lenyűgöző madarak nemcsak a természetfigyelők számára jelentenek örömet, hanem az ökoszisztéma fontos részét is jelentik élőhelyeiken. A Drans-tavon található gyöngyhattyúk és vadludak látványa lenyűgöző példája a természet csodáinak, és mindenképpen érdemes megtapasztalni. A látvány még sokáig eltart, hiszen a gyöngyhattyúk általában csak februárban indulnak el költőhelyükre.

A gyöngyhattyúkkal és élőhelyükkel kapcsolatos további információkért olvassa el a beszámolót maz-online.de, az érdekes részleteket brodowski-fotografie.de és átfogó tájékoztatást wikipedia.de.