Andreas Möller: A kleinmachnowi művész emlékei

Andreas Möller: A kleinmachnowi művész emlékei

Kleinmachnowban, Berlin csendes külvárosában a 20. század eseménydús történelme elevenedik meg. Andreas Möller, a tehetséges újságíró nagyapja, Andreas Niessen nyomdokaiba lépett, aki eseménydús életet élt ezen a területen. „Az értelmiség Berlin peremén él: Kleinmachnow, a nagyapám és a nép reklámja” című új könyve három politikai rendszeren keresztül vezeti be az olvasókat – a Birodalomtól a nemzetiszocializmuson át az NDK-ig. [RBB].

Andreas Niessen 1906-ban Bonnban született, szedő és grafikus volt, aki a Weimari Köztársaság idején sikeres karriert futott be a Mosse-Verlag zsidó kiadónál. 1937-ben azonban egy zsidó nővel kötött házassága miatt eltiltották a munkától. Felesége később gyermekükkel Amszterdamba menekült, ahol túlélték a holokauszt borzalmait. Niessen magát a keleti frontra küldte a második világháború idején, és amerikai fogságba esett. A háború után kereskedelmi művészként talált új állást az NDK-ban, de egy elutasított naptár azt mutatja, milyen politikailag terhelt volt munkája. Művészetét nem akarták egy ideológiának alárendelni; hanem nemzedékének képviselője volt, akinek a diktatúrák között kellett eligazodnia.

Élet a világok között

Kleinmachnow nemcsak Niessen otthona volt, hanem az értelmiségiek és művészek központja is az NDK-ban. Möller más kulturális közegekkel von párhuzamot, mint például a Drezda melletti Weißer Hirschben, ahol olyan nagyságok is éltek, mint Christa Wolf. Möller munkája rávilágít arra, hogy Niessen hű maradt művészi elveihez a szisztematikus cenzúra és a társadalmi nyomás közepette. Élete a művészet és a politikai doktrína között állandóan vergődő nemzedék küzdelmeit tükrözi. Möller elemzi az „érzések leszabályozását”, amelyet Niessen az idő elnyomásával szembeni önvédelem létfontosságú mechanizmusaként mutat be.

Reklámművészként dolgozó nagyapjának a náci korszakban, majd az NDK-ban a művészettel bonyolult kapcsolatban kellett eligazodnia. Zsidó feleségétől való válása után egy propagandaegységben találta magát. E stresszes körülmények ellenére Niessen hű maradt a belső emigrációhoz, saját kreativitásához, amely nem akarta szolgálni kora ideológiáit. Möller szerint ezek az élmények jobb megértést adnak karakterének és munkásságának összetettségéről. Könyve alternatívája más életrajzoknak, amelyek gyakran egyoldalúak maradnak.

Bibliográfiai hagyaték

A Friedenauer Presse gondozásában megjelent, 25 euróért megvásárolható, 298 oldalas mű nem csupán Niessen életébe enged betekintést, hanem a szabadság kihívásaival és a művészi kifejezésmódra való törekvéssel is foglalkozik a szabadság hiányában. [Tagesschau] (https://www.tagesschau.de/inland/regional/thueringen/mdr-neues-sachbuch-erforscht-kuenstler-biografie-zdr.

Andreas Möller könyvével segít láthatóvá tenni a múlt sebeit, és arra bátorítja az embereket, hogy megküzdjenek a német történelem sötét fejezeteivel. Történetének egyik aspektusa a nemzetiszocializmus művészetének vizsgálata is, ahol csak a rezsim eszméinek megfelelő művészetet fogadták el, míg a modern és zsidó művészetet elutasították, mint "elfajzottat" – ezt a szomorú időszakot Niessen is átélte, ahogy az olvasható a Wikipédia_Nsocial.