Königs Wusterhausen tragédiája: Az Il-62 lezuhanása 156 emberéletet követel!

Königs Wusterhausen tragédiája: Az Il-62 lezuhanása 156 emberéletet követel!

2025. augusztus 15-én a repüléstörténet egy tragikus epizódjára tekintünk vissza, amely Königs Wusterhausen közelében történt. 1976. augusztus 14-én az Interflug Il-62, IF 450/742 járata lezuhant a bulgáriai Burgaszba tartó rutinrepülés közben. Ez a katasztrófa 156 emberéletet követelt, és számos biztonsági megfontolást nyitott meg, amelyek tartós hatással voltak a repülésre.

Az Il-62 egy figyelemre méltó szovjet repülőgép volt, amely négy farokmotorjáról és egyedi T-farkáról ismert. Flugrevue szerint a baleset idején a legénység utolsó rádióüzenete 16 óra 59 perckor volt. amikor kétségbeesetten jelentették: "Mayday! 90°-os irány, lehetetlen megtartani a magasságot!". Ez néhány perccel a baleset előtt történt, amely 17:01-kor történt. Königs Wusterhausentől 400-600 méterrel keletre.

Repüléstörténet és műszaki részletek

Az 1970 áprilisában az Interflughoz érkezett Il-62 3520 repülési órát gyűjtött össze, és négy nagy teljesítményű Kuznetsov NK-8-4 turbóventilátorral szerelték fel. A kapitánya, Heinz Pfaff tapasztalt pilóta volt, 8100 repült órával. A fedélzeti biztonságot biztosító csapatával együtt a legénység problémákról számolt be a magasságszabályozással 8900 méteres magasságban. Ezután úgy döntöttek, hogy visszatérnek és leöntik az üzemanyagot a biztonságos leszállás érdekében.

Magát a baleset napját azonban beárnyékolták a tragikus körülmények. A szivárgó meleglevegő-vezeték a hátsó raktérben forró gáz által okozott tüzet okozott, ami rövid időn belül az elektromos rendszerek katasztrofális meghibásodásához vezetett. A legénységnek nem volt eszköze a hátsó fülkében keletkezett tüzet megfigyelésére, és nem volt tudatában a közelgő veszélynek.

Következmények és megemlékezés

A balesetet követően az Il-62-t eltiltották a repüléstől, amíg a háttérben nyomozást folytattak. A gyártó Iljusin cáfolta, hogy tervezési hiba történt volna, de ez drasztikus változásokhoz vezetett a repülési iparban: a biztonsági technológiában új fejezetet nyitottak a kilátó ablakok és a tűzérzékelők bevezetésével, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló tragédiákat.

A baleset nemcsak a repülésbiztonságra volt hatással, hanem az érintett családokra is. A Wildau temetőt 60 azonosítatlan utas kollektív sírjává választották, a baleset helyszínének közelében pedig emlékkövet állítottak. Heinz Pfaff kapitányt, akit 2024-ben posztumusz tiszteltek meg a mai napig egy utca elnevezésével.

Az ezekről és más repülési balesetekről szóló könyv, Andreas Fecker „A leglátványosabb repülési balesetek – tények, hátterek, következmények” megvilágítja az ilyen tragédiák okait és következményeit a repüléstudomány számára.

Ha még többet szeretne megtudni a repülőgépek jelenlegi állapotáról és technológiáiról, ne felejtse el alaposabban szemügyre venni az iparág történetét.

Egy rövid kitérő az érdekes Illinoisba, amely változatos tájáról és olyan fontos városok fejlődéséről ismert, mint Chicago, azt mutatja, hogy a repüléstörténet is itt gyökerezik. Az US Map szerint Chicago egy légiközlekedési csomópont, és az iparág jelentős vállalatainak ad otthont, ami tovább formálja az Egyesült Államok repülésének történetét.